Zalaegerszegi Csuti Antal Hydrocomp Sport Klub

WEDNESDAY, OCTOBER 13, 2010


Sakk-könyvkiadás, oh




Berkes Feri mondta az olimpia alatt még Szibériában, hogy nemsokára megjelenik Mészáros Gyula könyve az ellenkező színű futókról. Nos, valóban, kb. egy hete meg is vettem. Az első kötet 160 oldalas, gondolom, hogy a második is hasonló terjedelmű lesz majd. Jó dolog könyvet olvasni, vonaton, itt-ott. Nem igaz az szerintem, hogy manapság már minden számítógépes formátumban van meg. Nyilván persze annak, aki írja a könyvet, neki megvan ebben a  formában, ám ha kiadná mondjuk CD-n, akkor ki venné meg. Egy pár példány elfogyna, aztán mindenki menne az ismerőshöz lemásolni, így spórolva meg a könyvre (nem) szánt összeget.

 

Kiskoromban nagyszerű magyar nyelvű sakk-könyveket olvashattam, mondhatni, hogy elsősorban ezekből a könyvekből tanultam meg sakkozni. Magyarok a dobogón, Ezüstérmes sakkolimpia, Győzelmünk a sakkolimpián, Versenyfutás az aranyérmekért, Sakkvilág trónusáért I.-II., Sakkvilágbajnokság 1976 stb., a sort hosszan sorolhatnám. Vagy akár az annak idején edzőmtől, Lányi Győzőtől kölcsönkapott könyvek, úgy mint Aljechin 300 válogatott játszmája, Capablanca, stb. mind-mind remekművek. Aztán még az 1980-as években is megjelent pár jó könyv magyar nyelven: Ellentámadás a Grünfeld védelemben, Kaszparov fehéren-feketén, Petroszján tanít, Örökös sakkban, stb. Manapság sajnos kevés a (jó) sakk-könyv. Az 1970-es évek kiváló szakírói Flórián Tibor, Flesch János, Varnusz Egon már nincsenek az élők sorában. Vannak persze új és jó könyvek, különösképpen kedvelem például Jakobetz László nagy alapossággal megírt műveit, vagy éppen Mészáros Gyula, Szabolcsi János, Kállai Gábor, illetve Pintér József is igyekeznek pótolni a pótolhatatlan űrt, hogy legyen végre sakk-könyv. Igen ám, de belép a közgazdasági tényező. Érdemes-e (anyagilag) egy ennyire szűk piacra, mint a magyar sakk-könyvet írni? Hát, a bevezetőben említett könyv is angol nyelven íródott és ezt nem róhatjuk fel a szerző hibájául. Németh Zoli szép hagyományt indított el, megjelentette a Sakkvilág füzetek c. sorozatot, bár amikor arról kérdezem, hogy mennyire volt sikeres a vállalkozás anyagi szempontból, arra már nem a válasz.

 

Valamit pedig tenni kellene. Ott vannak mindenféle sakkiskolákban a 8-14 éves kisgyerekek, akik még azért nem nagyon beszélnek idegen nyelveket. Lépten-nyomon azt hallani, hogy lépést kell tartani a sakkvilággal, fiataljaink ott vannak (vagy legyenek) a legjobbak között, de hogyan? Könyvek nélkül ez nem megy. A könyv az edzőknek,a  tanulóknak, az éppen csak szórakozni vágyóknak is egyaránt nagy kincs. Mondjam azt egy 8 éves gyereknek, hogy apafej, hát most már minden angolul van, hogyhogy neked nincs még nyelvvizsgád?

Ha megnézünk egy adatbázisban elemzett partit, nagyon gyakran belebotlunk a +=  jelbe. Szent meggyőződésem, hogy mélyebb, bonyolultabb összefüggéseket pusztán csak jelekkel elmondani nem lehet. Nyilván egy 2500-as, 2600-as sakkozónak az elég lehet, de az illető hogy jut majd el odáig, ha egyáltalán eljut?

 

Hanti-Manszijszkban a sakkolimpia ideje alatt a könyvespultoknál hatalmas volt a tömeg. Csupán 2010-ben orosz nyelven legalább 50 új könyvet adtak ki, valószínűleg ennél sokkal többet, én ennyit láttam. Még olyan turpisságot is észrevettem, hogy 2011-es dátummal adtak ki könyvet, megvettem, itt van a polcomon. Nem hiszi talán el az Olvasó, de még olyan című könyv is megjelent, hogy a „Sakk-királyok feleségei”. Ez azért nem a főváltozatokról szól…

Zseniálisnak tartom például (és meg is vettem persze) azt a 2008-ban kiadott könyvet, amely az 1946-os híres, nagy groningeni versenyről szól. Kik elemeztek benne? A korabeli nagy neveken (Botvinnik, Kotov, Averba, Szimagin) kívül a modern korok nagymesterei, így például Pszahisz, Landa, Jakovics, Eljanov, Najer, Szvidler, Csernyisov, Bjelov,  stb. Igazán élvezetes ezeket a patinás játszmákat mai modern elemzésben látni. Igazából Kaszparov is ugyanilyen módon járt el, amikor írta a Nagy Elődeim c. sorozatot.

 

„Nyelvében él a  nemzet!”, ahogy a mondás tartja (bár a nyelvével még senki se nemzett…), véleményem szerint ez (vagyis konkrétan a magyar nyelvű sakk-könyvkiadás) is a hosszabb távú sakkbeli felemelkedésnek az alapja.

 

És visszatérek a kis gondolatébresztő írás kiindulópontjához, Berkes Fecóhoz. Mikor nagy büszkén újságoltam neki, hogy vettem egy jó kis könyvet a 3 hivatalos Botvinnik-Szmiszlov világbajnoki párosmérkőzésről (mert ők korábban játszottak egy gyakorló meccset is), ő csak annyit mondott, hogy természetesen ismeri a könyvet és bár nem tartja a legjobbnak, azért mindenképpen érdemes elolvasni. Hát már akkor a 2680-as nagymesterek is unják a gépi elemzéseket?

 

Horváth József  



posted by ADMIN | 20:56 | Sakk Górcső alatt

comments (0)




post comment

your name*

email address*

comments*

verification code*
 




Horváth József nagymester vagyok.

A blog célja, hogy  minél több információt osszak meg az érdeklődőkkel..





RSS






admin*




"));