Zalaegerszegi Csuti Antal Hydrocomp Sport Klub


A sakkoz√°s vil√°gbajnokai

(Garry Kaszparov: Nagy ElŇĎdeim c√≠mŇĪ k√∂nyvsorozata alapj√°n)




Bajnokok, mint koruk szimbólumai

A hivatalos legenda szerint a mai sakk ŇĎse, egy lass√ļ h√°bor√ļs j√°t√©k, majdnem k√©tezer √©ve sz√ľletett meg Indi√°ban √©s t√∂bb ezer kil√≥m√©tert bej√°rva t√∂bb √©vsz√°zados √ļtja sor√°n, szinte teljes √°talakul√°son ment kereszt√ľl, m√≠g eljutott Eur√≥p√°ba, ahol kialakultak a manaps√°g is haszn√°latos form√°i - egy pszichol√≥giai h√°bor√ļt modellezŇĎ szellemi j√°t√©k.


Minden korszak mesterei szorosan √∂sszekapcsol√≥dtak annak a t√°rsadalomnak az √©rt√©keivel, amelyben √©ltek √©s alkottak. Minden kult√ļr√°lis, politikai √©s pszichol√≥giai jellegŇĪ v√°ltoz√°s t√ľkr√∂zŇĎd√∂tt a j√°t√©k st√≠lus√°n √©s eszm√©in.




Koron√°zatlan vil√°gbajnokok kora


A sakkmŇĪv√©szet fejlŇĎd√©se hasonlatos egy olyan √ļthoz, amelyet bej√°r minden j√°t√©kos. Kezdetben mindenki ism√©tli a 16-17. √©vsz√°zad st√≠lus√°t, bead minden sakkot, gyorsan j√°t√©kba hozza a vez√©rt, nem gondolva hossz√ļ t√°v√ļ tervekre az ellens√©ges kir√°ly gyors megt√°mad√°s√°ra t√∂rekszik. Ez a fant√°ziad√ļs √©s szellemes st√≠lus a sakkt√∂rt√©nelemben az olasz iskola nevet kapta.



Az olasz iskola


A sakkoz√°s ŇĎskor√°ban, a 16-17. sz√°zadban,  az akkori mesterek eg√©szs√©ges √©s term√©keny tervet tal√°ltak:   nem t√∂rŇĎdve a gyalogokkal, a tisztek gyors fejlŇĎd√©s√©re t√∂rekedtek, az ellenf√©l kir√°ly√°nak mielŇĎbbi t√°mad√°s√°hoz. VakmerŇĎ t√°mad√°sok voltak ezek, legt√∂bbsz√∂r teljess√©ggel megalapozatlanok. Az a t√©ny, hogy ezek a t√°mad√°sok gyakran √©rtek c√©lt a v√©dekez√©s alacsony szintj√©t mutatja. Legend√°s k√©pviselŇĎj√©nek, Gioacchino Greconak (1600-1634) (kiejtve: Gr√©k√≥) a k√©zirata bŇĎvelkedik olyan miniatŇĪr√∂kben, amely megtal√°lhat√≥ minden kezdŇĎn√©l:


Greco,G - Ismeretlen  1-0


Ez a csel-kombin√°ci√≥s harcmodor uralkodott eg√©szen az 1600-as √©vek elej√©tŇĎl eg√©szen az 1750-es √©vekig, amikor is feltŇĪnt egy francia a sakkoz√°s sz√≠npad√°n, n√©vszerint Philidor.


Francois Andre Danican Philidor

(1726-1795)

Teh√°t az olasz iskola f√©nykora az 1700-as √©vek k√∂zep√©ig tartott, am√≠g a sz√≠nen meg nem jelent Philidor. Kor√°nak kiemelkedŇĎ j√°t√©kosa nem csak a sakkban jeleskedett, a francia komikus opera megalkot√≥j√°t is tisztelhetj√ľk benne. Fiatal kor√°t√≥l a h√≠res Regence k√°v√©h√°zat l√°togatta, ahol Franciaorsz√°g legjobb mester√©tŇĎl, Legalt√≥l tanult sakkozni.

( √ćme a h√≠res-nevezetes Legal-matt:  De Kemur,S - Saint Brie  1-0 )

Philidor f√©ny√©vekkel j√°rt elŇĎbbre kort√°rsain√°l a sakk meg√©rt√©se ter√©n, ezt poz√≠ci√≥s gondolkod√°s√°nak k√∂sz√∂nhette, amelyet nagy sikerŇĪ k√∂nyv√©ben (A sakkj√°t√©k elemz√©se, 1749. Ez k√©sŇĎbb √∂sszesen 100 kiad√°st √©rt meg!!) √≠r√°sban is k√∂z√∂lt. A gyalogok elŇĎl, a tisztek h√°tul, ez volt r√∂viden Philidor j√°t√©k√°nak az alapja.


Philidor,F - Elemz√©s  1-0  


Philidor, mivel egyenrang√ļ ellenfelet mag√°nak nem tal√°lt, √©lete v√©g√©ig csak az ellenfeleinek elŇĎnyt adva j√°tszott. Hol egy-k√©t gyalogost, hol b√°sty√°t adott a j√°tszma elej√©n ellenfel√©nek.


Hatalmas elŇĎrel√©p√©snek bizonyultak az ŇĎ v√©gj√°t√©kelemz√©sei is, ezek persze ma m√°r klasszikusnak sz√°m√≠tanak.

  A Philidor √°ll√°s -   ňĚ-ňĚ    


Hal√°la ut√°n nem volt nyilv√°nval√≥an legjobb j√°t√©kos Eur√≥p√°ban. Ezt a k√©rd√©st eld√∂ntendŇĎ vette kezdet√©t a h√≠res "westminsteri maraton" a francia La Bourdonnais √©s az √≠r MacDonnel k√∂z√∂tt.                                              


A sakk Philidor ut√°n


Az elsŇĎ p√°rosm√©rkŇĎz√©sek


Az 1800-as √©vek elej√©tŇĎl a "kombin√°ci√≥k zsenij√©nek" , Andersennek a megjelen√©s√©ig (1851) nem volt egy√©rtelmŇĪen legjobb j√°t√©kos a porondon. P√°rosm√©rkŇĎz√©seket rendeztek ugyan, itt term√©szetesen lettek gyŇĎztesek √©s vesztesek, de egyeduralkod√≥v√° nem v√°lt , nem is v√°lhatott az akkori viszonyok k√∂z√∂tt senki.

Igaz√°n sz√©p √©s √©rdekes j√°tszm√°k ugyanakkor sz√ľlettek ezeken a m√©rkŇĎz√©seken, amelyek m√©lt√°n v√≠vj√°k ki ma is a sakk ir√°nt √©rdeklŇĎd√∂k elismer√©s√©t. A korszak kiemelkedŇĎ esem√©nye az 1834-ben Londonban megrendezett  "westminsteri maraton" , amely nem csak a k√©t m√©rkŇĎzŇĎ f√©l , Louis Charles La Bourdonnais (1795-1840) ill. Alexander MacDonnel (1798-1835) , hanem a k√©t √∂r√∂k riv√°lis : Franciaorsz√°g √©s Anglia √ļjabb csat√°j√°nak is lehetŇĎs√©get teremtett.

A francia La Bourdonnais nemesi csal√°db√≥l sz√°rmazott, folyamatos elszeg√©nyed√©se azonban arra k√©nyszer√≠tette, hogy sakkoz√°ssal keresse meg a kenyer√©t, ami ŇĎszint√©n sz√≥lva abban az idŇĎben nem lehetett egyszerŇĪ feladat. 1833-ban megjelent sakk tank√∂nyve, a "Sakkj√°t√©k leg√ļjabb form√°ja" , amelyben hasznos gyakorlati tan√°csokkal l√°tta el az olvas√≥it, mik√©nt kell √∂n√°ll√≥an (!!) dolgozni √©s mik√©nt lehet megtanulni v√°ltozatokat sz√°m√≠tani. A vil√°g elsŇĎ rendszeresen megjelenŇĎ sakk√ļjs√°gja , a "Palamed"  (1836) az ŇĎ gondoz√°s√°ban ker√ľlt kiad√°sra.

Az √≠r MacDonnel szolidnak mondhat√≥ polg√°ri foglalkoz√°st ŇĪz√∂tt, egy kereskedelmi c√©g titk√°rak√©nt dolgozott. Igazi amatŇĎr sakkoz√≥ volt, erŇĎs t√°mad√≥ j√°t√©kos, aki az elsŇĎ l√©p√©sektŇĎl a k√∂zelharcra t√∂rekedett. KettŇĎj√ľk csat√°j√°t, amelyet +43 -27 =13 ar√°nyban a francia nyert, a k√∂vetkezŇĎ j√°tszma tette igaz√°n ismertt√©:


McDonnell,A - De la Bourdonnais,L  0-1


Sajnos nem sokkal a p√°rosm√©rkŇĎz√©s ut√°n mindketten elhal√°loztak, de a francia-angol sakkcsat√°nak nem szakadt v√©ge ezzel.


Howard Staunton (1810-1874) √©s Pierre Charles de Saint-Amant (1800-1872) ott folytatt√°k, ahol elŇĎdeik abbahagyt√°k.

Staunton foglalkoz√°sa szerint Shakespeare kutat√≥ volt, ennek ellen√©re rendk√≠v√ľli energi√°kat ford√≠tott a sakkoz√°sra, √©s itt nem csak a j√°t√©kra kell gondolni. √öjs√°got adott ki "Chess players chronicle" , sakkrovatot vezetett , 4 k√∂nyvet adott ki,

ŇĎ tervezete a "stauntoni b√°bokat" , amelyekkel m√°r t√∂bb mint 150 √©ve j√°tszanak a vil√°gon, √©s megpr√≥b√°lta megalap√≠tani az elsŇĎ nemzetk√∂zi sakkszervezetet.

Saint-Amant franciaf√∂ld legjobb j√°t√©kosa volt ebben az idŇĎben, sikeres √ľzletember, k√©pviselŇĎje a Franciaorsz√°gnak nemzetk√∂zi sakk√ľgyekben.

A m√©rkŇĎz√©st sok huza-vona ut√°n siker√ľlt csak tetŇĎ al√° hozni, v√©g√ľl Staunton meg√©rkezett P√°rizsba 1843-ban. Itt a hazaiak minden erŇĎfesz√≠t√©se ellen√©re meggyŇĎzŇĎen fel√ľlm√ļlta ellenfel√©t +11 -6 =4 ar√°nyban ( a m√©rkŇĎz√©st 11 gyŇĎztes j√°tszm√°ig j√°tszott√°k) . Staunton ezzel kiv√≠vta mag√°nak a vil√°g elsŇĎ sz√°m√ļ sakkoz√≥j√°nak j√≥ h√≠r√©t, √°m kort√°rsai √©s k√©sŇĎbb a sakkt√∂rt√©n√©szek sem √©rt√©kelt√©k megfelelŇĎen ŇĎt. Fischer azonban minden idŇĎk t√≠z legjobb j√°t√©kosa k√∂z√© sorolta, kijelentve, hogy "KitŇĪnŇĎen √©rtette a poz√≠ci√≥s j√°t√©k elveit, √©ppen ez√©rt - Steinitz-cel egy√ľtt - az elsŇĎ modern sakkoz√≥nak kell tartanunk." .

Most pedig n√©zz√ľk meg milyen k√ľzdelem folyt kettŇĎj√ľk k√∂z√∂tt azon a bizonyos p√°rizsi m√©rkŇĎz√©sen:


De Saint Amant,P - Staunton,H  0-1


A kombinációk zsenije


Adolf Anderssen (1818-1879)


Anderssen a n√©metorsz√°gi Breslauban (ma Wroclaw) sz√ľletett, szinte eg√©sz √©let√©t itt √©lte le matematika √©s n√©met nyelv tan√°rk√©nt. 9 √©vesen kezdett el sakkozni √©s sok√°ig nem is mutatta semmi, hogy egykor a vil√°g legf√©lelmetesebb j√°t√©kosa lesz, szorgalommal √©s sok gyakorl√°ssal viszont felk√ľzd√∂tte mag√°t. Elk√©pesztŇĎ kombin√°ci√≥s l√°t√°s√°t kor√°rsai is elismert√©k √©s k√©t gyŇĎztes j√°tszm√°j√°ra a "halhatatlan" √©s az "√∂r√∂kz√∂ld" jelzŇĎt ragasztott√°k. √ćme a k√©t j√°tszma:


A halhatatlan: Anderssen,A - Kieseritzky,L  1-0

Az √∂r√∂kz√∂ld:    Anderssen,A - Dufresne,J     1-0



Az amerikai legenda


Paul Charles Morphy

(1837-1884)


Morphy igazi csodagyerek volt, lenyŇĪg√∂zŇĎ eml√©kezŇĎtehets√©ge m√°r nagyon kicsi kor√°ban √°mulatba ejtette k√∂rnyezet√©t. Besz√©lt az angol mellett n√©met√ľl, franci√°ul √©s spanyolul is. Gyorsan befejezve a k√∂z√©piskol√°t, r√∂pke 2 √©v alatt elv√©gezte az egyetem teljes kurzus√°t √©s 20 √©ves kor√°ra v√©gzett √ľgyv√©d lett. Amerik√°ban 21 √©ves kora elŇĎtt nem dolgozhatott, √≠gy Eur√≥p√°ba j√∂tt, hogy a legjobb sakkoz√≥kkal √∂sszem√©rhesse a tud√°s√°t. F√©nyes gyŇĎzlmeket aratott √©s igazi hŇĎsk√©nt √ľnnepelt√©k hazat√©r√©sekor.

J√°t√©k√°t a tiszta, egyenes vonal√ļ poz√≠ci√≥s elgondol√°sok jellemezt√©k, amelyek kort√°rsai elŇĎtt , akik Anderssen kombin√°ci√≥in nŇĎttek fel, kiss√© idegen volt √©s fel√ľlm√ļlhatatlannak tŇĪnt.


Egy h√≠res j√°tszm√°ja:  Morphy,P - Isouard,C  1-0




A sakk elsŇĎ hivatalos vil√°gbajnoka



     A felfedezŇĎ: Wilhelm Steinitz

(1836-1900)

vil√°gbajnok: 1886-1894.

Steinitz p√°lyafut√°s√°t nagy sikerek √©s gyeng√©bb eredm√©nyek is jellemezt√©k, a kor√°bbi romantikus sakkfelfog√°ssal szemben a poz√≠ci√≥s j√°t√©kvezet√©s h√≠ve volt. Steinitz elsŇĎ hivatalos vil√°gbajnoki p√°ros m√©rkŇĎz√©s√©t 1886-ban j√°tszotta a lengyel Zukertort ellen, a m√©rkŇĎz√©s megnyer√©s√©hez sz√ľks√©ges tizedik gyŇĎzelm√©t a 19. j√°tszm√°ban √©rte el √∂t veres√©g mellett. H√°rom √©vvel k√©sŇĎbb Csigorinnal szemben megv√©dte c√≠m√©t (10,5-6,5), majd G√ľnsbergre m√©rt veres√©get (10,5 ‚Äď 8,5). 1892-ben ism√©t megm√©rkŇĎz√∂tt Csigorinnal, √©s √≥ri√°si csat√°ban v√©dte c√≠m√©t, 23 partit v√≠vtak, 10 nyer√©s mellett nyolcszor kikapott. Steinitz k√©t √©vvel k√©sŇĎbb az √ľst√∂k√∂sszerŇĪen feltŇĪnt n√©met Emanuel Laskerrel m√©rkŇĎz√∂tt meg, √©s a 26 √©ves kih√≠v√≥ 10 gyŇĎzelem √©s √∂t veres√©g mellett elh√≥d√≠totta a vil√°gbajnoki c√≠met. A jelentŇĎs kork√ľl√∂nbs√©g elŇĎnyeit Lasker j√≥l haszn√°lta ki, ellenfele hib√°ira k√∂ny√∂rtelen√ľl lecsapott, de a m√©rkŇĎz√©s erk√∂lcsi gyŇĎztese Steinitz volt, a megnyert partijai strat√©giailag megalapozottak, minŇĎs√©gileg jobbak, √©lvezhetŇĎbbek voltak. A visszav√°g√≥n Lasker k√©t √©v m√ļlva megsemmis√≠tŇĎ veres√©get m√©rt Steinitzre, t√≠z partit nyert meg, √©s mind√∂ssze k√©tszer k√©nyszer√ľlt felad√°sra √∂t d√∂ntetlen mellett.

P√°lyafut√°s√°nak jelentŇĎs√©ge √≥ri√°si, mert ŇĎ tudom√°nyos sakk alapjainak kidolgoz√≥ja. A k√∂vetkezŇĎt vallotta: minden √°ll√°sra jellemzŇĎ valamilyen ismertetŇĎjel, amely seg√≠t a tov√°bbi helyes j√°t√©kvezet√©s megtal√°l√°s√°ban, √©s seg√≠t elker√ľlni egy hatalmas √©s hihetetlen√ľl bonyolult munk√°t, amelyet a v√°ltozatok sz√°mol√°sa √©s √©rt√©kel√©se eredm√©nyez. Steinitz az √°ll√°s meg√≠t√©l√©s√©nek sz√°mos ismertetŇĎjel√©t nevezte meg, √≠gy sz√ľlettek meg a Steinitzi elvek:

-fejlŇĎd√©si elŇĎny , -tisztek aktivit√°sa (mozg√©konys√°ga) , -centrum elfoglal√°sa, -kir√°lyok helyzete, -gyenge mezŇĎk, -jobb gyalogszerkezet, -vez√©rsz√°rnyi gyalogt√∂bblet, -ny√≠lt vonalak/√°tl√≥k birtokl√°sa, -fut√≥p√°r stb. Term√©szetesen ezek meg√≠t√©l√©se sokat finomodott az elm√ļlt sz√°zegyn√©h√°ny esztendŇĎben, de ezek felfedez√©se volt az igazi √°tt√∂r√©s.


Steinitz kezdetben maga is a kombin√°ci√≥s iskola h√≠ve volt, de azt√°n elk√©pzel√©seit makacsul v√©dve szigor√ļan poz√≠ci√≥s st√≠lusban j√°tszott. N√©zz√ľnk meg egy igazi mestermunk√°t tŇĎle:    


Steinitz,W - Von Bardeleben,C  1-0



A sakk m√°sodik vil√°gbajnoka


Emmanuel Lasker (1868-1941)

vil√°gbajnok 1894-1921.  


 Lasker 26 √©vesen m√©rkŇĎz√∂tt meg Steinitzzel  10 gyŇĎzelem √©s  √∂t veres√©g mellett  elh√≥d√≠totta a vil√°gbajnoki c√≠met.  A jelentŇĎs kork√ľl√∂nbs√©g elŇĎnyeit Lasker j√≥l haszn√°lta ki,  ellenfele hib√°ira k√∂ny√∂rtelen√ľl lecsapott,  de a m√©rkŇĎz√©s erk√∂lcsi  gyŇĎztese Steinitz volt,  a megnyert partijai strat√©giailag megalapozottak, minŇĎs√©gileg jobbak, √©lvezhetŇĎbbek voltak. A visszav√°g√≥n Lasker k√©t √©v m√ļlva megsemmis√≠tŇĎ veres√©get m√©rt Steinitzre, t√≠z partit nyert meg, √©s mind√∂ssze k√©tszer k√©nyszer√ľlt felad√°sra √∂t d√∂ntetlen mellett.

 27 √©ven kereszt√ľl ŇĎrizte c√≠m√©t. Sokan szerettek volna vele megm√©rkŇĎzni, de csak kevesen tudt√°k teljes√≠teni a p√©nz√ľgyi felt√©teleket. T√∂bbek k√∂z√∂tt ez√©rt nem h√≠vhatta ki Laskert a magyar sakkoz√°s nagy egy√©nis√©ge, Mar√≥czy G√©za. A sakkoz√°s m√°sodik vil√°gbajnoka mind√∂ssze hat meccset j√°tszott, 1907-ben Marshall  ellen aratott  ki√ľt√©ses gyŇĎzelmet,  nyolc partit nyert h√©t  d√∂ntetlen mellett.  Egy √©vvel k√©sŇĎbb  Tarrasch volt  az ellenfele, nyolc gyŇĎzelmet √©rt el, h√°romszor kapott ki √∂t remi mellett. Janowskival 1909-ben csat√°zott, h√©t nyer√©s, egy veres√©g, k√©t d√∂ntetlen hŇĪen t√ľkr√∂zi nagy erŇĎf√∂l√©ny√©t. Kis h√≠j√°n Schlechter megt√©p√°zta bab√©rjait, Lasker csak az utols√≥ parti megnyer√©s√©vel egyenl√≠tett, szer√©ny eredm√©nnyel, 5-5-tel v√©dte meg c√≠m√©t. Janowski ism√©t pr√≥b√°lkozott, Steinitz sim√°n gyŇĎz√∂tt, nyolc nyer√©s √©s h√°rom remi sz√ľletett a meccsen. Havann√°ban 1921-ben m√©rkŇĎz√∂tt meg a kubaiak legend√°s bajnok√°val, Jose Raul Capablanc√°val, √©s t√≠z d√∂ntetlen melletti n√©gy veres√©ggel vesztette el c√≠m√©t.

Lasker √ļj versenyzŇĎi szeml√©letet honos√≠tott meg, nemcsak az ellenf√©l sakkt√°bl√°n l√°that√≥ ‚Äď √°ll√°sbeli ‚Äď gyenges√©gei ellen k√ľzd√∂tt, hanem a t√°bl√°n nem l√°that√≥ felfog√°sbeli fogyat√©koss√°gaival, ak√°r jellembeli hib√°i ellen is. Mindenki ellen azt a st√≠lust j√°tszotta, amely legkev√©sb√© fek√ľdt ellenfel√©nek. Az emberi l√©lektan m√©ly ismerete seg√≠tett neki szinte minden olyan verseny √©s j√°tszma megnyer√©s√©hez, ami 27 √©vnyi uralkod√°shoz seg√≠tette.


Egy sz√©p gyŇĎzelem p√°lyafut√°sa elej√©rŇĎl:   Lasker,E - Bauer,J  1-0


A sakk harmadik vil√°gbajnoka


A "sakkozógép" : José Raul Capablanca (1888-1942)

vil√°gbajnok 1921-27.



  Capablanca Havann√°ban 1921-ben m√©rkŇĎz√∂tt meg a Laskerrel t√≠z d√∂ntetlen melletti n√©gy gyŇĎzelm√©vel szerezte meg a vil√°gbajnoki c√≠met. Kev√©sb√© l√°tv√°nyos, biztons√°gi sakkot j√°tszott, mint elŇĎdje. Technikai tud√°sa olyan sz√©d√ľletes √©s lenyŇĪg√∂zŇĎ volt, hogy "sakkoz√≥ g√©pnek" is nevezt√©k, ellenfelei sokszor ellen√°ll√°s  n√©lk√ľl vesztett√©k el a partikat.  Strat√©giai c√©lkitŇĪz√©seinek  megval√≥s√≠t√°s√°ban  azonban a taktikai megold√°sok is szerepet kaptak, a "Capa-f√©le" kiskombin√°ci√≥k sokszor gy√∂ny√∂rk√∂dtett√©k a sakkrajong√≥kat.  NagyszerŇĪ  poz√≠ci√≥√©rz√©ke  √©s  taktikai  k√©szs√©ge a  v√©gj√°t√©kban is remek√ľlt √©rv√©nyes√ľlt,  gyorsan  al√°lta  meg  az √°ll√°s  szellem√©nek  megfelelŇĎ  egjobb l√©p√©st.  P√°lyafut√°s√°nak cs√ļcspontjak√©nt  megnyerte 1 927-es New Yorki versenyt, Aljechin, Marshall, Vidmar, Nimzovics √©s Spielmann j√°tszott a torn√°n. Ugyanebben az √©vben Alekszander Aljechinnel szemben elvesztette a vil√°gbajnoki c√≠met, h√°rom partit tudott csak nyerni, hatszor kikapott 25 d√∂ntetlen mellett.


Milyen egyszerŇĪnek √©s vil√°gosnak tŇĪnik minden, ahogy az oly sokszor lenni szokott "a kubai" j√°tszm√°iban:    


Capablanca - Fonaroff  1-0



A sakk negyedik vil√°gbajnoka

Csigorin örökében: Alexander Aljechin (1892-1946)

vil√°gbajnok 1927-35, 1937-46.



Aljechin Moszkv√°ban sz√ľletett, h√©t√©ves kor√°ban tanult meg sakkozni, √©s fejlŇĎd√©s√©t az elsŇĎ pillanatt√≥l kezdve a tudom√°nyos m√≥dszeress√©g jellemezte. A sakkj√°t√©kot mindig mŇĪv√©szetnek tartotta, a kombin√°ci√≥kban rejlŇĎ eszt√©tikai sz√©ps√©gre v√°gyott. Alaposan elemzett, soha nem rejtette v√©ka al√°, ha az √°ll√°sban ellenfele kihagyott egy-egy jobb lehetŇĎs√©get. Az 1924-es √©s az 1927-es New York-i torn√°kr√≥l √≠rott k√∂nyve m√°ig is idŇĎt √°ll√≥ remekmŇĪvek. Kevesen hittek abban, hogy 1927-ben legyŇĎzheti Capablanc√°t, hiszen a p√°ros m√©rkŇĎz√©s elŇĎtt m√©g egyszer sem tudta ŇĎt megad√°sra k√©nyszer√≠teni. Aljechin Buenos Airesben meglepte azzal a sakkvil√°got, hogy a kubai sakkoz√≥t saj√°t fegyver√©vel gyŇĎzte le, poz√≠ci√≥s j√°t√©kvezet√©se ellen Capablanca nem tal√°lt ellenszert. A nagyszerŇĪ gyŇĎzelm√©t hihetetlen sikersz√©ria k√∂vette, 1934-ig torn√°n egyetlen j√°tszm√°t sem vesztett! K√©tszer Bogoljubovval szemben megv√©dte vil√°gbajnoki c√≠m√©t, 1929-ben + 11, - 5 √©s = 9-cel, majd 1934-ben + 8, - 3 √©s =15-tel. MeglepŇĎ, hogy Capablanca kih√≠v√°s√°t t√∂bbsz√∂r elutas√≠totta. P√°lyafut√°s√°ban t√∂r√©s 1935-ben k√∂vetkezett be, amikor 13 d√∂ntetlen mellett csak nyolc partit tudott nyerni a holland Max Euwe ellen, aki viszont kilencszer veres√©get m√©rt r√°.


V√°ratlan veres√©ge ut√°n Aljechin √©jt nappall√° t√©ve is a visszav√°g√≥ra k√©sz√ľlt, amire 1937-ben ker√ľlt sor Hollandi√°ban, √©s 11 d√∂ntetlen mellett 10:4-re legyŇĎzte Euwe-t, s visszah√≥d√≠totta vil√°gbajnoki c√≠m√©t. Ezut√°n kezdŇĎd√∂tt √©let√©nek r√∂g√∂sebb szakasza. A m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ kit√∂r√©sekor Aljechin a francia sakkv√°logatott tagjak√©nt Buenos Airesben j√°tszott a sakkolimpi√°n. A francia hadsereg √∂sszeoml√°sa ut√°n t√∂bb, a N√©met Sakksz√∂vets√©g √°ltal rendezett versenyen vett r√©szt, √©s olyan cikkek jelentek meg a neve alatt, amelyek alkalmasak voltak, hogy t√°madj√°k emberi √©s politikai magatart√°s√°√©rt. A h√°bor√ļ befejez√©s√©t Lisszabonban √©lte meg, √©s nagyon les√ļjtotta a h√≠r, hogy 1946-ban az ellene emelt v√°dak miatt nem h√≠vt√°k meg a londoni versenyre. M√°rcius elej√©n azonban k√©zhez kapta a megh√≠v√≥t Moszkv√°ba, a Botvinnik elleni p√°rosm√©rkŇĎz√©sre. Ezt azonban m√°r nem √©rhette meg, 1946. m√°rcius 24-√©n, sakkt√°bl√°ja elŇĎtt √ľlve holtan tal√°lt√°k meg. Egy nagy k√≠v√°ns√°ga azonban teljes√ľlt, vil√°gbajnokk√©nt halt meg.


Egy gyors gyŇĎzelem:    Alekhine,A - Tenner,O  1-0




A sakk ötödik világbajnoka


A logikus sakkozó: Max Euwe (1901-1981)

vil√°gbajnok 1935-37


 A sakkoz√°s √∂t√∂dik vil√°gbajnoka, a holland Max Euwe k√©t √©vig volt vil√°gelsŇĎ.  1935-ben szerezte meg a vil√°gbajnoki c√≠met, amikor 13 d√∂ntetlen mellett kilencszer  nyert  Aljechin  ellen,  aki csak  nyolcszor m√©rt r√° veres√©get.  Nem sz√°m√≠thatott arra,  hogy legyŇĎzi  Aljechint, de  az es√©lytelens√©g nyugalmat k√∂lcs√∂nz√∂tt neki. Euwe-nek a vil√°gbajnoki c√≠m hihetetlen n√©pszerŇĪs√©get szerzett, √©s elh√≥d√≠t√°s√°hoz Mar√≥czy G√©za ny√ļjtott sz√°m√°ra √≥ri√°si seg√≠ts√©get. A k√©t √©vvel k√©sŇĎbbi  visszav√°g√≥n  m√°r g√∂rcs√∂sen  j√°tszott, √©s  sim√°n vesztett.  Matematikusk√©nt a  szisztematikus munka h√≠ve volt, megnyit√°sokat taglal√≥ k√∂nyvei mellett szinte a lehetetlenre v√°llalkozott, amikor a k√∂z√©pj√°t√©kokat pr√≥b√°lta rendszerezni. Euwe a holland sakk-kult√ļra megteremt√©s√©ben √≥ri√°si szerepet j√°tszott, √©s  gazdag √©letp√°ly√°j√°nak megkoron√°z√°sak√©nt  1970-tŇĎl nyolc √©vig a  Nemzetk√∂zi Sakksz√∂vets√©g (FIDE) eln√∂kek√©nt tev√©kenykedett.


A Zandvoorti gy√∂ngyszem:  Euwe,M - Alekhine,A  1-0



A sakk hatodik vil√°gbajnoka


A korszakalkotó: Mikhail Botvinnik (1911-1995)


vil√°gbajnok: 1948-1957, 1958 - 1960, 1961 - 1963


FIDE 1947-es kongresszus√°n d√∂nt√∂ttek, hogy Aljechin hal√°l√°val meg√ľresedett vil√°gbajnoki tr√≥nus√©rt a kor legjobb hat sakkoz√≥ja n√©gyfordul√≥s k√∂rversenyt j√°tszik. Az amerikai Reuben Fine visszal√©p√©s√©vel az √∂t nagymester v√©g√ľl "√∂tmenetes" versenyben d√∂nt√∂tte el a vil√°gbajnoki c√≠m sors√°t. Az elsŇĎ k√©t fordul√≥t H√°g√°ban j√°tszott√°k le, majd a befejezŇĎ h√°rom k√∂rt Moszkv√°ban. Mihail Botvinnik a v√°rakoz√°snak megfelelŇĎen nagy f√∂l√©nnyel v√©gzett az √©len, √©s a sakkoz√°s hatodik vil√°gbajnoka lett. Szmiszlovot 3-2-re, Kereszt 4-1-re, Reshevszkyt 3,5-1,5-re √©s Euwet 3,5-1,5-re gyŇĎzte le, t√≠z nyer√©s √©s 8 d√∂ntetlen mellett k√©t partit vesztett. A v√©geredm√©ny:1. Mihaeil Botvinnik 14, 2. Vaszilij Szmiszlov 11, 3-4. Paul Keresz √©s Emanuel Reshevszky 10,5 5. Max Euwe 4 pont.


A Nemzetk√∂zi Sakksz√∂vets√©g a vil√°gbajnoki meccsverseny ki√≠r√°sakor szab√°lyozta, hogy a vil√°gbajnoknak minden harmadik √©vben p√°rosm√©rkŇĎz√©sen kell megv√©denie c√≠m√©t a vil√°gbajnok-jel√∂ltek verseny√©nek gyŇĎztes√©vel. (K√©sŇĎbb vil√°gbajnok-jel√∂lti p√°rosm√©rkŇĎz√©seket j√°tszottak.) Az elsŇĎ ilyen torn√°t 1950-ben Budapesten rendezt√©k meg. A t√≠z r√©sztvevŇĎs versenyt holtverseny ut√°n David Bronstein nyerte meg, egy √©vvel k√©sŇĎbb a d√∂ntŇĎben Botvinnikkel 12-12-re v√©gzett, a d√∂ntetlen eredm√©ny a c√≠mv√©dŇĎnek kedvezett. A 24 j√°tszm√°s m√©rkŇĎz√©sen Bronstein a 22. parti ut√°n m√©g vezetett, de Botvinnik egyenl√≠tett, t√≠z j√°tszma dŇĎlt el a meccsen. Bronstein ragyog√≥ strat√©giai megold√°sokkal elk√°pr√°ztatta a sakk h√≠veit, a v√©gj√°t√©kokban azonban megd√∂bbentŇĎ pontatlans√°gokat k√∂vetett el. H√°rom √©vvel k√©sŇĎbb Botvinnik p√°rharca Vaszilij Szmiszlovval is d√∂ntetlennel z√°rult, h√©t-h√©t gyŇĎzelmet k√∂nyvelhettek el. 1957-ben ism√©t Szmiszlovval csat√°zott, kih√≠v√≥ja a nyolcadik parti megnyer√©s√©vel ragadta mag√°hoz a vezet√©st, √©s 12,5-9,5-√∂s meggyŇĎzŇĎ gyŇĎzelmet aratott, hat nyer√©s mellett h√°romszor szenvedett veres√©get.


Az akkori szab√°ly szerint Botvinniknek joga volt visszav√°g√≥ra, √©s egy √©v m√ļlva 12,5-10,5-es gyŇĎzelemmel visszah√≥d√≠totta a vil√°gbajnoki c√≠met. A sakkvil√°got egy ifj√ļ tit√°n k√°pr√°zatos t√°mad√°svezet√©se, intu√≠ci√≥s √°ldozatai hozt√°k l√°zba. Mihail Tal a jugoszl√°viai vil√°gbajnok-jel√∂ltek verseny√©nek megnyer√©s√©vel lett Botvinnik kih√≠v√≥ja. A 39 √©ves c√≠mv√©dŇĎ t√∂k√©letes technik√°ra √©p√≠tett st√≠lusa nem b√≠rt a 24 √©ves "rigai var√°zsl√≥" viharos akci√≥ival. Tal 12,5-8,5-√∂s gyŇĎzelemmel (+ 6, - 2 ) a sakkoz√°s nyolcadik vil√°gbajnoka lett. Botvinnik azonban nem adta meg mag√°t, √©s ellenfel√©re t√∂k√©letesen felk√©sz√ľlve, hatalmas akaraterŇĎvel visszah√≥d√≠totta az elvesztett c√≠met. A betegs√©ggel is k√ľszk√∂dŇĎ Tal ellen 13-8-ra nyert. A 21 partib√≥l 15 v√©gzŇĎd√∂tt d√∂nt√©ssel! Botvinnik p√°lyafut√°sa utols√≥ vil√°gbajnoki d√∂ntŇĎj√©t 1963-ban v√≠vta, Tigran Petroszjan 12,5-9,5-√∂s gyŇĎzelemmel v√©gleg megfosztotta c√≠m√©tŇĎl, az √ļj szab√°lyok m√°r t√∂r√∂lt√©k a visszav√°g√≥ m√©rkŇĎz√©st. Maradand√≥t alkotott j√°tszm√°inak elemz√©s√©vel. K√∂ny√∂rtelen√ľl r√°mutatott saj√°t √©s az ellenf√©l hib√°ira is, minden erej√©vel az igazs√°got kereste. A Botvinnik nev√©vel f√©mjelzett sakkiskol√°ban sz√°mos tehets√©g bontogatta sz√°rnyait, legismertebb tan√≠tv√°nya Garri Kaszparov volt, akivel k√©sŇĎbb egy√ľtt is seg√≠tett√©k a tehets√©geket. Vlagyimir Kramnyik is √©lvezhette szakmai t√°mogat√°sukat.


Botvinnik k√©ts√©gtelen√ľl az egyik legnagyobb sakk√ļj√≠t√≥ volt, akinek eg√©sz korszak fŇĪzŇĎdik a nev√©hez. St√≠lusa a lassan, de biztosan c√©lba √©rŇĎ √≥ri√°sk√≠gy√≥√©hoz volt hasonlatos: m√©ly strat√©gi√°n, magas technikai szinvonalon alapult. ElsŇĎk√©nt dolgozta ki a professzion√°lis sakkoz√≥i √©letform√°t, a felk√©sz√ľl√©si m√≥dszerket.


Botvinnik,M - Lilienthal,A  1-0



A sakk hetedik vil√°gbajnoka


Harmóniaérzék: Vaszilij Szmiszlov (1921- )

vil√°gbajnok: 1957-1958

Vaszilij Szmiszlov vil√°gbajnokk√©nt csak egy √©vig ‚Äěuralkodhatott‚ÄĚ, de a sakkoz√°s egyik legnagyobb egy√©nis√©gek√©nt √≠rta be mag√°t a t√∂rt√©nelembe. Szmiszlovnak a rendk√≠v√ľl alapos megnyit√°si felk√©sz√ľlts√©g hallatlan biztons√°got adott az √°ll√°sok meg√≠t√©l√©s√©hez, k√©pes volt viharos t√°mad√°sokra, poz√≠ci√≥s √°ldozatokra, gondos v√©dekez√©sre, nyugodt manŇĎverez√©sre. Remek√ľl j√°tszotta a v√©gj√°t√©kot, egyetlen sakkoz√≥ k√∂nyvt√°r√°b√≥l sem hi√°nyozhat a ‚ÄěB√°styav√©gj√°t√©kok elm√©lete‚ÄĚ c√≠mŇĪ k√∂nyv, Szmiszlov √©s L√∂venfisch k√∂z√∂s munk√°ja. Sakkoz√≥i hitvall√°s√°t megismerhetj√ľk ‚Äě A harm√≥nia keres√©se‚ÄĚ c√≠mŇĪ mŇĪv√©bŇĎl. T√≠zszer volt tagja olimpiai bajnok szovjet v√°logatottnak, √©s 1983-ban, 62 √©vesen vil√°gbajnok-jel√∂lti d√∂ntŇĎt j√°tszott, a 42 √©vvel fiatalabb tr√≥nk√∂vetelŇĎtŇĎl, Garri Kaszparovt√≥l szenvedett veres√©get.


 Gligoric,S - Smyslov,V  0-1


A sakk nyolcadik vil√°gbajnoka


A lázadó próféta: Mihail Tal, a rigai varázsló

 K√©t poz√≠ci√≥s st√≠lus√ļ vil√°gbajnok, Botvinnik √©s Szmiszlov ut√°n j√∂tt a nagy taktikus, Mihail Tal. Minden√°ron t√°mad√°sra t√∂rekv√©se, lenyŇĪg√∂zŇĎ kombin√°ci√≥i, k√°pr√°zatos taktikai megold√°sai hihetetlen√ľl n√©pszerŇĪv√© tett√©k a sakkrajong√≥k k√∂r√©ben. Ellenfelei rettegt√©k v√°ratlan megold√°sait, Tal j√°t√©k√°val √ļjj√°sz√ľletett a romantikus iskola. Vil√°gbajnoki c√≠m√©nek elveszt√©se ut√°n is sikert sikerre halmozott, szuperversenyek eg√©sz sor√°t nyerte meg, nyolcszor volt tagja olimpiai bajnok szovjet csapatnak. Zsenialit√°s√°ra jellemzŇĎ, hogy legmagasabb √ČlŇĎ-pontsz√°m√°t, a 2705-√∂t 44 √©ves kor√°ban √©rte el. Im√°dta a sakkot, de √∂npuszt√≠t√≥ temp√≥ban √©lt, neh√©z versenyparti ut√°n is k√©pes volt v√©gigschnellezni az √©jszak√°t. T√ľnd√∂k√∂lt, am√≠g eg√©sz p√°lyafut√°s√°t v√©gigk√≠s√©rŇĎ s√ļlyos betegs√©ge nem gyŇĎzte ŇĎt le.

Annak ellen√©re, hogy a vil√°gbajnoki c√≠met rekordnak sz√°m√≠t√≥ 1 √©v 6 napig siker√ľlt csak birtokolnia, Tal a sakkt√∂rt√©nelem legf√©nyesebb csillagainak egyike marad.


 Tal,M - Smyslov,V  1-0



A sakk kilencedik vil√°gbajnoka


Vas Tigran: Tigran Petroszjan (1929-1984)

vil√°gbajnok: 1963-69


Botvinniket vil√°gbajnoki tr√≥nj√°t√≥l v√©gleg az √∂rm√©ny sz√°rmaz√°s√ļ Tigran Petroszjan fosztotta meg. Nyugodt, poz√≠ci√≥s j√°t√©kst√≠lusa biztons√°gra t√∂rekvŇĎ versenytaktik√°val p√°rosult, ker√ľlte az esetleges veres√©ghez vezetŇĎ t√ļlzott kock√°zatot. Keveset nyert, de alig vesztett j√°tszm√°t. Prec√≠z technik√°val a legkisebb elŇĎny√∂ket is nyer√©sig tudta fokozni, a poz√≠ci√≥s minŇĎs√©g√°ldozatot kedvenc fegyver√©v√© fejlesztette. ElŇĎdeihez k√©pest kevesebb versenyt tudott megnyerni, de mindig az √©lmezŇĎnyben v√©gzett. Petroszjan 1966-ban sikerrel v√©dte meg vil√°gbajnoki c√≠m√©t Borisz Szpasszkijjal szemben, 12,5-11,5-re nyert, 17 d√∂ntetlen mellett n√©gy partiban megad√°sra k√©nyszer√≠tette kih√≠v√≥j√°t, h√°rmat vesztett. H√°rom √©vvel k√©sŇĎbb m√°r nem tudta visszaverni Szpasszkij t√°mad√°s√°t, 12,5-10,5-es veres√©get szenvedett. N√©gy gyŇĎzelme ez√ļttal kev√©snek bizonyult ellenfele hat nyer√©s√©vel szemben.


Petroszjan - Pachman  1-0


A sakk tizedik vil√°gbajnoka


Az univerzális sakkozó: Borisz Szpaszkij (1937- )

vil√°gbajnok: 1969-72

A sakkoz√°s tizedik vil√°gbajnoka, Borisz Szpasszkij 1937. janu√°r 30-√°n Leningr√°dban sz√ľletett. √Ėt√©ves kor√°ban az √ött√∂rŇĎ Palot√°ban ismerkedett meg a sakkj√°t√©kkal. A v√°ros bajnoks√°g√°n 1952-ben m√°r m√°sodik volt, elsŇĎ nemzetk√∂zi verseny√©n Bukarestben egy √©vvel k√©sŇĎbb nemzetk√∂zi mesteri norm√°t teljes√≠tett. ElsŇĎ alkalommal 1955-ben j√°tszott a szovjet sakkbajnoks√°gon, Mihail Botvinnikkel √©s Tigran Petroszjannal holtversenyben harmadik lett. Ebben az √©vben ifj√ļs√°gi vil√°gbajnoki c√≠met szerzett, √©s nemzetk√∂zi nagymesteri c√≠mmel b√ľszk√©lkedhetett. 1956-ban Amszterdamban vil√°gbajnok-jel√∂lti versenyen j√°tszott, holtversenyben David Bronsteinnel, Jefim Gellerrel, Tigran Petroszjannal √©s Szab√≥ L√°szl√≥val osztotta a harmadik helyet. A k√∂vetkezŇĎ k√©t vil√°gbajnoki ciklust azonban k√©nytelen volt kihagyni. Mindk√©tszer ugyanazt a fat√°lis hib√°t k√∂vette el, nem el√©gedett meg a z√≥nak√∂zi d√∂ntŇĎt biztos√≠t√≥ d√∂ntetlennel! 1964-ben megnyerte az amszterdami z√≥nak√∂zi d√∂ntŇĎt, majd p√°ros meccsen elŇĎsz√∂r Paul Keresz ellen nyert 6-4-re (+4, - 2, =4). Geller ellen 5,5-2,5-re gyŇĎz√∂tt (+ 3, =5), a d√∂ntŇĎben Mihail Tallal szemben 6,5-3,5-re (+4, -1, =5) diadalmaskodott √©s lett Petroszjan kih√≠v√≥ja.

A meccsen Petroszjan taktik√°ja √©rv√©nyes√ľlt, 17 d√∂ntetlen is sz√ľletett, a c√≠mv√©dŇĎ n√©gy gyŇĎzelemmel h√°rom veres√©ggel szemben megŇĎrizte titulus√°t. A k√∂vetkezŇĎ ciklusban Geller ellen 5,5-2,5-re (+3, =5), a d√°n Bent Larsennel szemben 5,5-2,5-re (+4, -1, =3) gyŇĎz√∂tt, majd a d√∂ntŇĎben Viktor Korcsnoj ellen 6,5-3,5-re (+4, -1, =5) nyert, √©s Petroszjannal ism√©t j√°tszhatott a vil√°gbajnoki c√≠m√©rt. M√°sodik k√≠s√©rletre m√°r teljes√ľlt nagy √°lma, 12,5-10,5-√∂s gyŇĎzelemmel elh√≥d√≠totta a c√≠met, a sakkoz√°s tizedik vil√°gbajnokak√©nt √ľnnepelhett√©k. MeglepŇĎ, hogy vil√°gelsŇĎk√©nt egyetlen versenyen sem v√©gzett az √©len, √©s Robert Fischer elleni megm√©ret√©sre sem k√©sz√ľlt fel a legjobban. Nehezen viselte azt a l√©gk√∂rt, amelyet az akkori vezet√©s teremtett k√∂r√ľl√∂tte: meg kellett volna v√©denie a szovjet sakkoz√≥k legyŇĎzhetetlens√©g√©nek m√≠tosz√°t. Fischer a vil√°gbajnok-jel√∂lti p√°ros m√©rkŇĎz√©seken Mark Tajmanovot √©s Bent Larsent is 6-0-ra gyŇĎzte le, a d√∂ntŇĎben Petroszjan sem tudta az amerikai nagymestert meg√°ll√≠tani diadalmenet√©ben, Fischer 6,5-2,5-re (+5, -1, =3) nyert.

1972-ben Reykjav√≠kban j√°tszott√°k a meccset, amely bonyodalmakkal kezdŇĎd√∂tt, Fischer nem jelent meg a p√°rharc megnyit√≥j√°n, √ļjabb √©s √ļjabb k√∂vetel√©sekkel l√©pett fel. M√°r-m√°r elmaradt az oly nagy √©rdeklŇĎd√©ssel v√°rt p√°rbaj, amikor a kih√≠v√≥ engedett a k√ľl√ľgyminiszter, Henry Kissinger r√°besz√©l√©s√©nek. Szpasszkij gyŇĎzelemmel kezdte az √∂sszecsap√°st, majd j√°t√©k n√©lk√ľl megnyerte a m√°sodik j√°tszm√°t. √ögy tŇĪnt, hogy f√©lbeszakad a meccs, de Borisz Vasziljevics elfogadta Fischer bocs√°natk√©r√©s√©t, a Szovjet Sakksz√∂vets√©g hat√°rozott utas√≠t√°sa ellen√©re v√©gigj√°tszotta a meccset, v√©g√ľl 12,5-8,5 ar√°nyban elvesztette a d√∂ntŇĎt. Szpasszkij a 11. j√°tszm√°ban tudta m√©g legyŇĎzni az amerikai nagymestert, de a l√©lektani csat√°ban nem b√≠rta el a nagy nyom√°st. Fischer a harmadik, az √∂t√∂dik, a hatodik, a nyolcadik, a tizedik, a tizenharmadik √©s a huszonegyedik j√°szm√°t nyerte meg.

Szpasszkij veres√©ge ut√°n is m√©g k√∂zel negyedsz√°zadig a sakkoz√°s √©lvonal√°ba tartozott. 1974-ben Anatolij Karpovt√≥l az elŇĎd√∂ntŇĎben 7-4-re kapott ki, 1977-ben Viktor Korcsnoj 8,5-7,5-re gyŇĎzte le a meglehetŇĎsen viharos vil√°gbajnok-jel√∂lti d√∂ntŇĎben. 1980-ban Portisch Lajos visszav√°gott az 1977-es veres√©g√©√©rt. Szpasszkij hatszor volt tagja olimpiai bajnok szovjet v√°logatottnak, h√©t olimpiai szerepl√©se alkalm√°b√≥l 94 partit j√°tszott 45 gyŇĎzelem mellett csak egyszer szenvedett veres√©get. 1984-ben elŇĎsz√∂r j√°tszott francia sz√≠nekben, jelentŇĎs szerepet j√°tszott √ļj haz√°ja sakk√©let√©nek fellend√≠t√©s√©ben. A nosztalgia jegy√©ben 1992-ben Fischerrel v√≠vott egy √ļjabb p√°rharcot, Szveti Sztefan √©s Belgr√°d volt a sz√≠nhely, Fischer 17,5-12,5-re nyert, Szpasszkij 10 j√°tszm√°t vesztett, √©s csak √∂t√∂t tudott nyerni. √Črdekess√©g, hogy ezt az √∂sszecsap√°st is gyŇĎzelemmel kezdte.


Spassky,B - Geller,E  1-0



A sakk tizenegyedik vil√°gbajnoka


Robert James Fischer (1943-2008)

vil√°gbajnok: 1972-75



Robert (‚ÄěBobby‚ÄĚ) 1943. m√°rcius 9-√©n sz√ľletett Chicagoban. Bobby gyermek√©veit a New Yorkban, Brooklynban t√∂lt√∂tte.

1949-ben nŇĎv√©r√©vel, Joannal kezdte tanulni a sakk alapismereteit. M√°r fiatalon kitŇĪnt tehets√©ge: elsŇĎ komoly j√°tszm√°j√°t 1951 janu√°rj√°ban, nyolc √©vesen j√°tszotta egy sakkmesterrel; ezt m√©g 15 perc alatt elvesztette. 1956-ban Amerika legfiatalabb junior bajnoka lett. 1957-ben Max Euwe exvil√°gbajnokkal j√°tszott p√°rosm√©rkŇĎz√©st. 1958-ban, 15 √©vesen sikert sikerre halmoz: amerikai bajnok, majd Moszkv√°ban az √∂rm√©ny sz√ľlet√©sŇĪ Tigran Petroszjannal, a k√©sŇĎbbi vil√°gbajnokkal j√°tszik. Fischer Portorozsban a sakkt√∂rt√©nelem addigi legfiatalabb nagymestere lesz. Ezt sok√°ig csak Polg√°r Judit √©s L√©k√≥ P√©ter tudta megd√∂nteni. Mindezekre tal√°n magyar√°zat, hogy Fischernek m√°r a k√∂z√©piskol√°ban m√©rt IQ-ja 180 feletti.

28 √©ves kor√°ban k√©sz√ľlt √©lete nagy hivatalos verseny√©re a vil√°gbajnoki c√≠m elnyer√©s√©√©rt. Minderre az√©rt is ker√ľlhetett sor, mivel BenkŇĎ P√°l amerikai nagymester m√©g a z√≥nak√∂zi versenyeken √°tengedte neki az indul√°si jogot. Fischer ezek ut√°n, mivel Petroszjant legyŇĎzte (Buenos Aires, 1971), kih√≠vhatta az akkori vil√°gbajnokot, Szpasszkijt. 1972-ben, Reykjav√≠kban 7 gyŇĎzelemel 12,5:8,5 ar√°nyban nyert, √©s vil√°gbajnok lett az akkori legnagyobb d√≠jaz√°s√ļ, 250 ezer doll√°ros torn√°n. Fischer ezzel a gyŇĎzelm√©vel megszak√≠totta az orosz (szovjet) sakkoz√≥k '45 ut√°ni egyeduralm√°t.

1975-ben Fischer, miut√°n a szovjetek legjobbj√°nak tartott Anatolij Karpovval tervezett vil√°gbajnoki d√∂ntŇĎt egy megk√©rdŇĎjelezhetŇĎ FIDE d√∂nt√©s k√∂vetkezt√©ben lemondta, vil√°gbajnoki c√≠m√©tŇĎl megfosztott√°k, √©s gyakorlatilag v√©glegesen visszavonult.


Byrne,D - Fischer,R  0-1


A sakk tizenkettedik vil√°gbajnoka


Anatolij Karpov (1951-)

vil√°gbajnok 1975-85


1975-ben j√°t√©k n√©lk√ľl lett vil√°gbajnok , mert Robert Fischer nem k√≠v√°nta megv√©deni c√≠m√©t. H√°rom vil√°gbajnok-jel√∂lti p√°ros m√©rkŇĎz√©sen gyŇĎz√∂tt, s vitathatatlan volt elsŇĎs√©ge, de nem √©rte be a j√°t√©k n√©lk√ľli vil√°gbajnoki c√≠mmel, hanem versenyrŇĎl versenyre utazott, √©s sok elsŇĎ helyez√©s√©vel bizony√≠totta, hogy m√©lt√≥ a vil√°gbajnoki c√≠mre. Rengeteget versenyzett, √©s majdnem mindig gyŇĎz√∂tt, m√≠gnem v√°ratlanul egy bakui ifj√ļ, bizonyos Garri Kaszparov legyŇĎzte.

Moszkv√°ban, 1984. szeptember 10-√©n kezdŇĎd√∂tt ŇĎr√ľletes vesszŇĎfut√°sa Garrival. A meccs Karpov meggyŇĎzŇĎ f√∂l√©ny√©vel zajlott egy darabig. M√°r 5:0-ra vezetett, amikor √°ll√≥h√°bor√ļ alakult ki: v√©gel√°thatatlan d√∂ntetlen-sorozat kezŇĎd√∂tt. A vil√°gbajnoki c√≠met eld√∂ntŇĎ hatodik gyŇĎzelem sehogysem akart √∂sszej√∂nni, mivel Kaszparov sikeres "bekkel√©sre" √°llt be, √©s remitaktik√°ja felŇĎr√∂lte Karpov vasidegeit is, √©s a vil√°gbajnok elkezdett veszteni.

A csata hat h√≥napon √°t zajlott, m√≠gnem Campomanes FIDE-eln√∂k 5:3-as √°ll√°sn√°l 40 d√∂ntetlen ut√°n meglehetŇĎsen gyan√ļs k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt megszak√≠totta a k√ľzdelem-sorozatot. F√©l √©v m√ļlva folytat√≥dott, ugyancsak Moszkv√°ban, ahol m√°r Kaszparov gyŇĎz√∂tt (13:11 ar√°nyban).

Karpov nagyon k√©sz√ľlt a visszav√°g√≥ra. 1986-ban Londonban 6:6-ot j√°tszottak egym√°ssal, majd Leningr√°dban 12,5:11,5-re vesztett, √©s a m√©rkŇĎz√©s eg√©sz folyam√°n v√©gig √©rzŇĎd√∂tt Kaszparov f√∂l√©nye. 1987-ben Sevill√°ban 12:12-ŇĎt j√°tszott√°k, pedig m√°r senki sem hitt Karpovban. M√©gis kiss√© el√©gt√©tel volt sz√°m√°ra az eredm√©ny. 1992-ben kiss√© lebecs√ľlte az angol Nigel Shortot, akitŇĎl - nem kis meglepet√©sre - ki is kapott 6:4-re. Az√≥ta is folyamatosan j√°r versenyrŇĎl versenyre. Megh√≠v√°soknak is eleget tesz, s olykor hatalmas √∂r√∂mmel. Nem csoda, hisz' p√©ld√°ul a 2004-es Kramnyik - L√©k√≥ vil√°gbajnoki p√°rharcot is az ŇĎ kezdŇĎl√©p√©s√©vel nyitott√°k meg.

V√©gj√°t√©ktechnik√°ja k√ľl√∂n√∂sen kiemelkedŇĎ, hajsz√°nyi elŇĎny√∂ket k√©pes volt nyer√©sig fokozni.


Bisguier,A - Karpov,A  0-1


A sakkoz√°s tizenharmadik vil√°gbajnoka


A fŇĎn√∂k: Garri Kaszparov (1963-)

vil√°gbajnok: 1985-2000


Garri Kaszparov, a sakkoz√°s 13. vil√°gbajnoka tizenh√©t √©vesen m√°r ifj√ļs√°gi vil√°gbajnok, nagymester √©s M√°lt√°n az olimpiai bajnoks√°got nyert szovjet v√°logatott tagja. 1982-ben nagyszerŇĪ bugojn√≥i elsŇĎ hely√©vel v√©gk√©pp bet√∂rt az √©lmezŇĎnybe, √©s Moszkv√°ban megnyerte a vil√°gbajnoki z√≥nak√∂zi d√∂ntŇĎt. ElsŇĎ vil√°gbajnok-jel√∂lti meccs√©t Beljavszkij ellen v√≠vta meg, 6-3-ra gyŇĎz√∂tt, de Korcsnoj elleni p√°rviadala l√°tsz√≥lag ‚Äěl√©ket kapott‚ÄĚ. A Szovjet Sakksz√∂vets√©g nem enged√©lyezte sz√°m√°ra, hogy a sv√°jci nagymesterrel Amerik√°ban j√°tsszon, √©s emiatt Kaszparovot a FIDE eln√∂ke vesztesnek nyilv√°n√≠totta. (Hasonl√≥ d√∂nt√©st hozott a Nemzetk√∂zi Sakksz√∂vets√©g a Ribli-Szmiszlov m√©rkŇĎz√©st illetŇĎen is, nagymester√ľnk j√°t√©k n√©lk√ľl lett volna gyŇĎztes.) Korcsnoj azonban nem akarta a z√∂ld asztaln√°l megnyerni a meccset, Kaszparovval titokban tal√°lkozott, √©s megegyeztek abban, hogy a p√°rharcra sor ker√ľl. London v√°llalkozott mindk√©t m√©rkŇĎz√©s megrendez√©s√©re, Korcsnoj gyŇĎzelemmel kezdett, de Kaszparov v√©g√ľl 7-4-re legyŇĎzte nemes ellenfel√©t. A m√°sik √°gon a 62 √©ves Szmiszlov 6,5-4,5-re nyert Ribli Zolt√°n ellen. A d√∂ntŇĎben Kaszparov veretlen√ľl, 8,5-4,5-√∂s gyŇĎzelemmel harcolta ki, hogy Karpov kih√≠v√≥ja lett.

A sakkt√∂rt√©nelemben ezut√°n megkezdŇĎd√∂tt egy idŇĎszak, amely a K-K p√°rharcok jegy√©ben zajlottak, Kaszparov √©s Karpov h√©t √©v alatt √∂t vil√°gbajnoki d√∂ntŇĎben csapott √∂ssze. V√©g√ľl Kaszparov diadalmaskodott a maratoni hossz√ļs√°g√ļ p√°rosmeccseken. Kaszparov eg√©szen egyed√ľl√°ll√≥ m√≥don a vil√°gbajnoki c√≠m megszerz√©s√©tŇĎl visszavonul√°s√°ig 20 √©ven √°t vezette a vil√°granglist√°t.


Karpov,A - Kaszparov,G  0-1


A sakkoz√°s tizennegyedik vil√°gbajnoka


                                       Vladimir Kramnik                                

              vil√°gbajnok 2000-2007                


A sakkoz√°s 14. vil√°gbajnoka,  Vlagyimir Kramnyik 1975. j√ļnius 25-√©n sz√ľletett Tuapsz√©ben, a Fekete-tenger partj√°n. √Ėt√©ves kor√°ban tanult meg sakkozni, tehets√©ge kor√°n kibontakozott, ifj√ļs√°gi vil√°gbajnoks√°got nyert 16 √©vesen. Garri Kaszparov minden idŇĎk legtehets√©gesebb sakkoz√≥jak√©nt emlegette, √©s a vil√°gbajnok hat√°rozott √≥haj√°ra Kramnyik 17 √©vesen m√°r tagja volt az 1992-es manilai sakkolimpi√°n arany√©rmes orosz v√°logatottnak. A bemutatkoz√°sa frenetikus sikert hozott, 9 j√°tszm√°j√°b√≥l 8,5 pontot szerzett. A debreceni Eur√≥pa-bajnoks√°gon is remekelt, arany√©rmes az orosz csapattal. Kramnyik ebben az √©vben megkapta  a nagymesteri c√≠met. M√©g k√©tszer, 1994-ben √©s 1996-ban olimpiai bajnok. 1993-t√≥l a szuperversenyek √°lland√≥ r√©sztvevŇĎje, 25 olyan torn√°n szerepelt, amely 18-as (2676), vagy m√©g magasabb kateg√≥ri√°j√ļ volt. Kramnyik sz√°mos tornagyŇĎzelem, dobog√≥s helyez√©se mellett m√©g egy Guinnes-rekordk√©nt is eml√≠thetŇĎ sorozatot mondhat mag√°√©nak, 2000 j√ļlius√°t√≥l 18 h√≥napig a sakkvil√°g legjobbjaival 80 j√°tszm√°t v√≠vott, √©s veretlen maradt.

Az 1993-ban a sv√°jci rendszerŇĪ bieli z√≥nak√∂zi d√∂ntŇĎn kiharcolta a vil√°gbajnok-jel√∂lts√©get, sŇĎt a PCA vil√°gbajnoki ciklusban is kandid√°tus lett, egyszerre k√©t vasat tarthatott  a tŇĪzben. A FIDE vil√°gbajnoki c√≠m√©√©rt elŇĎsz√∂r p√°ros m√©rkŇĎz√©sen 4,5-2,5-re sim√°n legyŇĎzte az izraeli Judaszint.  A PCA meccsen azonban nagy meglepet√©sre 4,5-1,5-re kikapott az amerikai Gata Kamskyt√≥l. Kramnyik a v√°ratlan veres√©g√©rt nem vigasztal√≥dhatott a FIDE ciklusban, az izraeli Borisz Gelfand 4,5-3,5-√∂s gyŇĎzelemmel jutott tov√°bb. Kramnyik 1998-ban  a spanyol Alekszej Shirovval meccselt a kih√≠v√≥ jog√°√©rt, ezt a m√©rkŇĎz√©st 5,5-3,5-re elbukta, de a Kaszparov-Shirov vil√°gbajnoki d√∂ntŇĎt nem j√°tszott√°k le, a m√©rkŇĎz√©sre nem tal√°ltak szponzort. Kaszparov nagyon szerette volna tetŇĎ al√° hozni Ananddal a meccs√©t, de a kezdeti biztat√≥ t√°rgyal√°sok v√©g√ľl elakadtak. Kramnyik 1999-ben szerencs√©t pr√≥b√°lt a FIDE kies√©ses rendszerŇĪ vil√°gbajnoks√°g√°n, Las Vegasban, a negyedd√∂ntŇĎben az angol Adams ellen a rapid r√°j√°tsz√°s sor√°n alulmaradt. Kaszparov v√©g√ľl Londonban, 2000 okt√≥ber√©ben a vil√°granglista m√°sodik Kramnyikkal m√©rkŇĎz√∂tt meg.

Vlagyimir Kramnyik a Braingames 16 j√°tszm√°s vil√°gbajnoki d√∂ntŇĎje elŇĎtt √≠g√©retet tett, hogy az ‚Äě√©let√©√©rt" fog k√ľzdeni Garri Kaszparov elleni meccs√©n. A meccs b√©k√©s d√∂ntetlennel indult, majd Kramnyik vezet√©st szerzett. A 25 √©ves kih√≠v√≥ sokkal jobban felk√©sz√ľlt, szekund√°nsai, a spanyol Illescas Cordoba Illescas, az orosz Jevgenyij Barejev √©s a francia Joel Lautier nagyszerŇĪ csapatot alkottak. Kaszparov tŇĎle szokatlan hib√°kat k√∂vetett el. Kramnyik k√∂nnyŇĪ nyer√©st hib√°zott el a negyedik j√°tszm√°ban, kihaszn√°latlanul hagyta es√©ly√©t a hatodikban. Meglepet√©sre Kaszparov reperto√°rja vil√°gossal kor√°ntsem tartogatott ‚ÄěnyerŇĎ v√°ltozatokat". Mindenn√©l √©kesebb bizony√≠t√©k volt erre a hetedik parti 11 l√©p√©ses remije. A tizedik √∂sszecsap√°s pedig egyenesen katasztr√≥f√°t jelentett a c√≠mv√©dŇĎ sz√°m√°ra, a 25. l√©p√©sben felad√°sra k√©nyszer√ľlt. A hajr√°ban Kramnyik v√°lt kiss√© bizonytalann√°, de k√©tpontos elŇĎny√©t megŇĎrizte √©s 8,5-6,5-√∂s gyŇĎzelemmel elnyerte a profi vil√°gbajnoki c√≠met, Kaszparov 15 √©ves uralkod√°s√°nak v√©g√©re tett pontot. Kramnyik igen b√∂lcsen, visszafogottan nyilatkozott, Kaszparov m√°r a veres√©ge pillanat√°ban rem√©ny√©nek adott hangot, hogy lesz es√©lye visszav√°g√≥ m√©rkŇĎz√©sre. Az 1927-ben j√°tszott Capablanca-Lasker d√∂ntŇĎ √≥ta nem fordult elŇĎ, hogy a c√≠mv√©dŇĎ m√©g j√°tszm√°t sem tudott nyerni.  

Kaszparov azonban t√∂bb√© nem kapott lehetŇĎs√©get a visszav√°g√≥ra √©s Kramnyik 2004 ŇĎsz√©n Brissag√≥ban L√©k√≥ P√©terrel m√©rkŇĎz√∂tt meg a vil√°gbajnoki c√≠m√©rt. A 14 j√°tszm√°s p√°rbaj elsŇĎ partij√°t nagymester√ľnk elvesztette, az √∂t√∂dikben  egyenl√≠tett, majd brili√°ns gyŇĎzelmet aratott a nyolcadik j√°tszm√°ban. L√©k√≥ vezet√©s√©t remikkel a 14. partiig ŇĎrizte, de Kramnyik nagyon √∂sszeszedte mag√°t a d√∂ntŇĎ √ľtk√∂zetre, nyert, √©s a 7-7-es eredm√©ny c√≠me megv√©d√©s√©t jelentette.


   Kramnik,V - Kasparov,G  1-0



A Nemzetk√∂zi Sakksz√∂vets√©g igyekezett megtal√°lni a vil√°gbajnoki ciklus megfelelŇĎ form√°j√°t √©s 1999-ben elind√≠totta a KO renszerŇĪ vil√°gbajnoki versenyeket, amelyek nem igaz√°n v√°ltotta be a hozz√° fŇĪz√∂tt rem√©nyeket, mert e legjobb j√°t√©kosok nem indultak el rajta, √≠gy az ott szerzett vil√°gbajnoki c√≠m nem igaz√°n √©rt sokat. Vil√°gbajnokok persze lettek, n√©v szerint a k√∂vetkezŇĎk:


Alexander Halifman 1999-2000

Ruszlan Ponomarjov 2002-2004

Rusztam Kaszomdzsanov 2004-2005


2005-re kialakult a vezetŇĎ nagymesterek egyet√©rt√©s√©vel a k√∂rm√©rkŇĎz√©ses vil√°gbajnoki rendszer (elŇĎsz√∂r csak Kramnik nem vett r√©szt a torn√°n), amelyet a bolg√°r VeszelinTopalov nyert meg, √≠gy ketten tekintett√©k magukat vil√°gbajnoknak. 2006-ban megm√©rkŇĎztek egym√°ssal a furcsa helyzet felold√°sa √©rdek√©ben, itt Kramnik gyŇĎz√∂tt √©s lett egyed√ľli vil√°gbajnok.

A 2007-es ciklusba azt√°n a c√≠mv√©dŇĎ is besz√°llt, veszt√©re, mert az indiai Viswanathan Anand letasz√≠totta a k√©pzeletbeli tr√≥nr√≥l. Jelenleg teh√°t indiai vil√°gbajnoka van a sakkoz√°snak, a k√∂zelj√∂vŇĎben Anand-Kramnik vil√°gbajnoki c√≠mm√©rkŇĎz√©st tervez a Nemzetk√∂zi Sakksz√∂vets√©g.




A jelenlegi vil√°gbajnok:  Viswanathan Anand ,

a madrasi tigris


Az indiai exvil√°gbajnok Viswanathan Anand a vil√°gbajnoks√°g doyenje, 1969. december 11-√©n sz√ľletett Madrasban. Hat√©ves kor√°ban √©desanyj√°t√≥l tanult meg sakkozni, m√°r kor√°n kitŇĪnt azzal, hogy hihetetlen√ľl gyorsan j√°tszotta a partikat. Anand 1987-ben ifj√ļs√°gi vil√°gbajnoki c√≠met szerzett, Ivancsukot f√©l ponttal elŇĎzte meg.  1988-ban lett nemzetk√∂zi nagymester, k√©t √©vvel k√©sŇĎbb a manilai vil√°gbajnoki z√≥nak√∂zi d√∂ntŇĎrŇĎl holtversenyes harmadikk√©nt jutott tov√°bb. Vil√°gbajnok-jel√∂lti p√°rosm√©rkŇĎz√©sen Alekszej Drejev ellen nyert, a nyolc k√∂z√∂tt Karpovt√≥l kapott ki, "vill√°mkezŇĪ" Vishy kapkodva es√©lyes √°ll√°sokat rontott el. ElsŇĎ szenz√°ci√≥s tornagyŇĎzelm√©t 1991-92-ben Reggio Emili√°ban aratta, Kaszparovot √©s Karpovot is legyŇĎzve v√©gzett az √©len.

Anand m√°sokhoz hasonl√≥an az 1993-95-√∂s vil√°gbajnoki ciklusban k√©t vasat tartott a tŇĪzben, a FIDE vil√°gbajnoki c√≠m√©rt √©s a PCA (Profi Sakkoz√≥k Sz√∂vets√©ge) elsŇĎs√©g√©rt is harcba sz√°llt. A FIDE verseny√©ben hazai p√°ly√°n v√©rzett el az amerikai Kamszkyval szemben, a r√°j√°tsz√°st 4-4 ut√°n elvesztette. T√∂bb siker koron√°zta szerepl√©s√©t a PCA ciklusban, 1995-ben New Yorkban a vil√°gbajnoki c√≠m√©rt m√©rkŇĎz√∂tt meg Garri Kaszparovval. Anand nyolc remi ut√°n vezet√©st szerzett, de Kaszparov zseni√°lis j√°tszm√°ban egyenl√≠tett, majd t√∂bb√© nem lehetett meg√°ll√≠tani az orosz fenom√©nt.

A "madrasi tigris" remekelt a FIDE Groningenben megrendezett kies√©ses rendszerŇĪ vil√°gbajnoks√°g√°n. Hat ellenfele, t√∂bbek k√∂z√∂tt Michael Adams legyŇĎz√©s√©vel ker√ľlt a d√∂ntŇĎbe, ahol az elŇĎcsat√°roz√°sokt√≥l "megk√≠m√©lt" Anantolij Karpovt√≥l 3-3 ut√°n a r√°j√°tsz√°sban, a rapid partikban kapott ki. K√©t √©vvel k√©sŇĎbb "bemeleg√≠t√©sk√©nt" Vil√°gkup√°t nyert, √©s nagy √°lm√°t is val√≥ra v√°ltotta.

A FIDE vil√°gbajnoks√°g√°n √öjdelhiben biztosan menetelt, Adams ellen is nyert az elŇĎd√∂ntŇĎben. K√∂vetkezett a teher√°ni d√∂ntŇĎ, √©s a spanyol Alekszej Shirovval szemben "ki√ľt√©ses" gyŇĎzelmet aratva lett vil√°gbajnok. Egy √©vvel k√©sŇĎbb Moszkv√°ban pr√≥b√°lta meg a c√≠mv√©d√©st, de az elŇĎd√∂ntŇĎben nem b√≠rt az ukr√°n Vaszilij Ivancsukkal. A v√°ratlan veres√©get m√°sf√©l √©ves hull√°mv√∂lgy k√∂vette, v√©g√ľl t√ļltette mag√°t a nagy csal√≥d√°son √©s 2003-t√≥l ism√©t sz√°rnyal.

A szak√≠r√≥k is √©rt√©kelt√©k sikereit 1997 √©s 1998 ut√°n k√©tszer is, 2003-ban √©s 2004-ben az esztendŇĎ legjobbj√°v√° v√°lasztott√°k. Wijk aan Zee-ben dupl√°zott, imm√°r n√©gyszer gyŇĎz√∂tt a hagyom√°nyos torn√°n. Tavaly megnyerte a dortmundi szuperversenyt, nem okozott csal√≥d√°st Linaresben sem. Id√©n janu√°rban L√©k√≥ m√∂g√∂tt m√°sodik lett Wijk aan Zee-ben, ez√ľst√©rmes Sz√≥fi√°ban is, Topalov elŇĎzte meg. Sorban nyerte a rapid versenyeket √©s a rapid p√°rosmeccseket.

A vil√°granglist√°n m√°sodik indiai nagymestert sokan a 2005-√∂s argentin vil√°gbajnoks√°g legnagyobb es√©lyes√©nek tartott√°k, az √ľzb√©g Rusztam Kaszimdzsanov elleni veres√©ge azonban alaposan kereszt√ľlh√ļzta sz√°m√≠t√°sait. Gyorsan bel√°tta, hogy a fantasztikus form√°ban, nagyon eredm√©nyesen sakkoz√≥ Topalovot nem tudja megszor√≠tani, v√©g√ľl holtversenyben Peter Szvidlerrel m√°sodik lett.

Wijk aan Zee-ben 2006-ban ism√©t elsŇĎ, igaz Veszelin Topalovval osztotta a dicsŇĎs√©get, √∂t√∂dik gyŇĎzelm√©t aratta a holland tengerparti v√°rosk√°ban. Monac√≥ban az orosz Alekszander Morozeviccsel holtversenyben lett elsŇĎ. Az √°prilisi ranglist√°n √°tl√©pte a 2800-as √°lomhat√°rt. Sz√≥fi√°ban harmadik, b√°r az elsŇĎ k√∂r ut√°n m√©g vezetett az M-tel viadalon. A torin√≥i sakkolimpi√°n gyeng√©lkedik, 25 √ČlŇĎ-pontja b√°nja. A leoni rapid torn√°n a d√∂ntŇĎben legyŇĎzte Topalovot, Mainzban az azeri Tejmur Radzsabov ellen nyert meccset.

A 2007-es √©et a Corus versenyen el√©rt √∂t√∂dik helyez√©s√©vel kezdte majd remek tornagyŇĎzelmet √ľnnepelt a Linares/Morelia szuperversenyen. Az Amber-versenyen ez√ľst√©rmes Kramnyik m√∂g√∂tt. √Āprilis 1-tŇĎl vezeti a vil√°granglist√°t. A dortmundi versenyt holtversenyben m√°sodikk√©nt z√°rta, Leonban hatodszor  diadalmaskodott, a d√∂ntŇĎben Topalovot gyŇĎzte le. Ism√©t siker koron√°zta mainzi szerepl√©s√©t, az √∂rm√©ny Levon Aronjan ellen nyert, ez m√°r a hetedik elsŇĎs√©ge volt a n√©met v√°rosban.

A vil√°granglista-vezetŇĎ Mexik√≥v√°rosba sz√©les megnyit√°si reperto√°rral √©rkezett, √©s sz√°mtalan √ļj √∂tletet is kidolgozott seg√≠tŇĎj√©vel, a d√°n Peter Heine Nielsennel. S√∂t√©ttel is harcos sziszt√©m√°kat j√°tszott meg, hatalmas rutinj√°t j√≥l kamatoztatta, ha √©ppen pihentetŇĎ remire volt sz√ľks√©ge. K√©t j√°tszm√°ban izzadt meg nagyon, a harmadik fordul√≥ban Vlagyimir Kramnyikkal harcolt nagyot, hogy kicsikarja a d√∂ntetlent. A 13. fordul√≥ban az orosz Alekszander Giscsuk szerette volna bab√©rjait megt√©p√°zni, de v√©g√ľl Vishy pontos v√©dekez√©ssel d√∂ntetlenre mentette a partit, √©s L√©k√≥ P√©ter eleni remij√©vel c√©lba √©rt, vil√°gbajnokk√©nt √ľnneplhett√©k.

Anand √©s Kramnyik a vil√°gbajnoki szab√°lyzat √©rtelm√©ben id√©n okt√≥berben Bonnban visszav√°g√≥ m√©rkŇĎz√©sen m√©ri √∂ssze erej√©t. Az indiai vil√°gbajnok a Corus 2008 torn√°n holtversenyben harmadik volt, a Morelia-Linares szuperversenyen ism√©t diadalmaskodott. A 2008. √°prilis 1-tŇĎl √©rv√©nyes vil√°granglist√°t 2803 ponttal vezeti!


Anand,V - Markowski,T  1-0                                              CSZ